Chip 1996 April/CHIP 1996 aprilis (CD06).zip/CHIP_CD06.ISO/hypertxt.arj/92/GRAFCARD.CD

Text File | 1995-09-11 | 20KB | 377 lines

      @VA felhasználó csak ül és bámul@N

      @VVideokártyák@N

          A    számítógép    és    a    videotechnika    egymástól
      elválaszthatatlan ikerpár, egyik sem fejlôdött volna magában
      olyan szédült  tempóban, mint  együtt. A  számítógépek és  a
      videózás  közötti  kapcsolat  még  szorosabbá  vált,  amikor
      megjelentek  a  videofeliratozó, és  a  grabber (""képlopó")
      bôvítôkártyák.
          Azóta ezernyi újabb megoldás  született, s mi most  ezek
      közül hármat  vizsgáltunk. A  VGA--AVer a  feliratozókra, az
      AVer  2000  a  képlopókra,   a  Screen  Machine  a   komplex
      megoldásokra példa.


      @VScreen Machine@N

          A hardverlockjairól közismert cégnek, a Fastnak van  egy
      olyan terméke, amely megjelenésekor alapjában felforgatta  a
      kiegészítô  kártyák  piacát.  Megjelentek  a  Screen Machine
      termékcsaláddal, amellyel megoldották a televíziós  videokép
      bevitelét  a   számítógépbe,  és   annak  különbözô   szintû
      feldolgozását. Az általunk  tesztelt Screen Machine  Lite és
      Screen Machine kártyákat a magyarországi disztributortól, az
      Allegro BT-tôl kaptuk kölcsön.
          Joggal tehetnénk  fel a  kérdést: miért  van szükség egy
      ilyen manipulációra, és egyáltalán ez olyan ""nagy szám"?  A
      kérdés elsô felére a  DTP és a számítástechnika  egésze, sôt
      újabban már a videotechnika fejlôdése adja meg a  feleletet.
      Ugyanis   a   legkellemesebben   alkalmazható   képforrás  a
      videokamera.  Onnan  viszonylag  olcsón  lehet   fotójellegû
      képekhez jutni -- ez például egy újság számára létfontosságú
      lehet. De szükség  lehet ilyesmikre a  biztonságtechnikában,
      sôt  maguknál  a  televíziós  mûsorok  készítésénél  is. Két
      ellentétes világot kellett összehozni egy rendszeren  belül,
      amely csak nagy  teljesítményû gépek, kiegészítôk,  valamint
      szoftverek összehangolt munkájával oldható meg.
          A legfontosabb dolog: összebékíteni a tüzet és a  vizet,
      azaz megoldani az  online normakonverziókat a  számítógép és
      az éppen alkalmazott televíziós norma között. A feltétel az,
      hogy sem a  gépi feldolgozás során,  sem pedig az  esetleges
      kimenô jelnél  nem romolhat  a képminôség.  Erre feltétlenül
      szükség  van.  Ugyanis  a  személyi  számítógépek szabványos
      grafikai     kártyarendszerei      az     amerikai      NTSC
      szabványrendszerbôl    indulnak    ki,    míg    a     profi
      videotechnikában általánosan alkalmazott szabvány a PAL jelû
      megjelenítés.   Ugyanakkor   ennek   meg   kell   oldania  a
      számtógépek tipikus gondját is: az exportált videojelnek meg
      kell felelnie  a professzionális  videomagnók igényeinek,  a
      rendszernek szabványos szinkronjelet kell kiadnia.
          Az egyik legelsô ilyen jellegû fejlesztés a Fast  Screen
      Machine kártyacsaládja  volt. Szinte  lehetetlen követni  az
      egymás után  megjelenô különbözô  verzióit. Mi  az SM-Camera
      3.10 verziószámú szoftverével vizsgáltuk, Windows 3.0 alatt.
      A  nálunk alkalmazott  gép nem  igazán alkalmas  arra,  hogy
      képfeldolgozást végezzünk vele, de kíváncsiak voltunk  arra,
      vajon  mit bír  ki a  rendszer. Nos  sok dolgot  kibírt,  de
      amikor  komolyabb képfeldolgozási  mûveletet kívántunk  vele
      végezni,  akkor  lefagyott. Ennek  oka  az általunk  tesztre
      használt konfigurációban  rejlett: 2  Mbyte RAM,  286-os AT,
      normál színes VGA  monitorral. Érdemes megfogadni  a gyártók
      tanácsait: 33 MHz-es 386-os gép,  4, de inkább 8 Mbyte  RAM,
      valamint valamilyen korrekt Windows meghajtóval mûködô  SVGA
      monitor. Mi a Kontraxtól  kapott Victor 386/33 Mhz-es  gépen
      (kétmonitoros konfiguráció, normál és Kontron TIGA, 8  Mbyte
      RAM)  próbáltuk  ki másodjára  a  rendszert, ahol  semmilyen
      problémát nem tapasztaltunk.
          A  kártya  jelenleg  közforgalomban  lévô  verziói   két
      kategóriába   sorolhatók.   A   nálunk   csak   rövid  ideig
      vendégeskedô Screen Machine  Lite úgynevezett video  grabber
      kártya, amely abban  különbözik nagyobb testvérétôl,  hogy a
      real-time  (valósidejû)  megjelenítés  funkciója  helyett az
      alkalmazott nagyfelbontású grafikus kártyán keresztül, annak
      saját   felbontásában   és   meghajtóival   tudja   a  képet
      megjeleníteni. Ez azt jelenti, hogy csak arra alkalmas, hogy
      a  videojelbôl  egy-egy   kockányi  képet  kiragadjon,   azt
      kinyomtassa,  illetve   más  programok   számára  emészthetô
      formátumban lementse. Ilyent a rendôrségi biztonságtechnikai
      területeken,      valamint      a      DTP-vel       üzemelô
      hírszerkesztôségekben    kiválóan    lehet    alkalmazni   a
      tévéhíradók eseményeinek a lapba való konvertálásához.
          Az alaposabban  megtapasztalt kártya  már egy  állomás a
      videokeverô felé.  Segítségével a  kép manipulálható,  sôt a
      ""sound" opcióval  hang is  kapcsolható hozzá:  kétcsatornás
      sztereo  kimenetet  lehet  vezérelni  ennek  az  opciónak  a
      segítségével. Ez a lehetôség  a Screen Machine Lite-ból  még
      hiányzott, de az újabb szállítmánynak már szerves tartozéka.
          A  videojelet  többféleképpen  manipulálhatjuk. Egyelôre
      video bemenetünk van, és  a lejátszás csak a  gép monitorára
      történhet, de már készen van  az a verzió, ahol ezt  a jelet
      vissza  lehet  menteni  a  videoszalagra.  îgy  a multimédia
      elemévé válik a rendszer. Videoforrásként tévé-tuner,  S-VHS
      kamera,  és  video CD  ROM  alkalmazható. Három  videoforrás
      jelét   fogadja,    amelyek   között    szoftveresen   lehet
      átkapcsolni. A kártya képet PAL vagy NTSC normában fogad, de
      megvásárolható  hozzá  a   SECAM  normához  való   chip  is.
      Kimenetként  RGB  jelet képes  produkálni  nem interlace-elt
      módban,  s  ez  megkönnyíti  a  jel  visszakonvertálását  is
      tévénormára. A  rendszer 640x512  (teljeskép =  1/30 NTSC  =
      1/25 s digitalizálási idô) vagy 640x288 (félkép = 1/60  NTSC
      = 1/50 s digitalizálási idô) PAL képekkel dolgozik.
          A  képek  manipulálhatók  és  rövid  képsorokba fûzhetôk
      össze a  segítségével. Nagyon  fontos tulajdonsága,  hogy --
      amennyiben a monitor és a videokártya alkalmas rá -- képes a
      2   millió   színes   színhû   (true   color)  színábrázolás
      használatára. Ennek eredményeként a kapott és konvertált kép
      ideális  PC  vagy  Macintosh  alapú  színes  DTP  rendszerek
      számára.
          A program három ikont  helyez el a Windows  menüjében: a
      TV-ernyô,  a  Camera  és  a  Dark  Room,  azaz képmanipuláló
      programot,   amelyek   külön-külön  indíthatók   el.   A  TV
      segítségével  online   megnézhetjük  videoforrásunk   képét,
      menthetünk  belôle  kiválasztott  kockákat,  választhatunk a
      színes  és  fekete-fehér  üzemmódok  közül.  A  televízióhoz
      hasonlóan itt is állíthatjuk a fényességet, a kontrasztot és
      a színtelítettséget, amelyeket alapbeállításként el is lehet
      menteni.
          A ""player control" egy  legördülô menü, de csak  néhány
      CD lejátszó (Sony) vezérlésére alkalmas. A kamera opció adja
      a  legteljesebb  videomentési lehetôséget.  A  nagy ablakban
      láthatjuk  a  keresôképet,  majd  a  számunkra  legkedvezôbb
      pillanatot  az  egér   segítségével,  a  ""save"   parancsra
      rámutatással    elmenthetjük.    Amikor    sérült   lemezrôl
      telepítettük  a  rendszert,  akkor  a  mozgóképet  a menükre
      vetítette   rá.  Ez   a  jelenség   az  ép   lemezrôl   való
      újratelepítés után megszûnt.
          Érdekes,  hogy  a PC  resetgombja  restelli resetelni  a
      kártyát. îgy egy [Ctrl  Alt Del] rendszerindítás után  a gép
      hálózati   ki-bekapcsolásáig   más   szoftverek   alatt   is
      élvezhetjük a tévéképet, ami meglehetôsen szokatlan és kissé
      zavaró dolog.
          A  ""Dark Room"  a már  lementett képcsoportokból  egyes
      képek   kiemelésére,   további   alakítására   szolgál.  Itt
      méretezhetjük át  a képeket,  s itt  is rendelkezésre  áll a
      többféle képformátumban való mentés.
          Önként kínálja  a rendszer,  hogy integrált  adatbázisok
      felépítésénél  könnyen   kezelhetô  képbeviteli   eszközként
      alkalmazzuk.   Például   biztonságtechnikai    rendszereknél
      aláírások és arcképek  bevitelére alkalmazható, s  megfelelô
      DTP  rendszerrel  kapcsolva  akár  térképek  illetve  bevitt
      vázlatok  alapján  módosított  térképek  sokszorosítására is
      alkalmazható.
          @KA  videofilmek  feliratozása  nem  tartozik  az egyszerû
      mûveletek  közé.  Össze   kell  hangolni  a   feliratokat  a
      felvétellel.  A filmkészítés  hôskorában fárasztó  manuális,
      mondhatni    rabszolgamunkának    számított    a   feliratok
      elkészítése    és   filmre    másolása.   A    videotechnika
      megjelenésével  ez  a   munka  egyszerûbbé  s   egyszersmind
      bonyolultabbá is vált. Egyszerûbbé, mert millió  segédeszköz
      könnyíti  meg  a   plusz  információ  szalagra   vitelét,  s
      bonyolultabbá az  alkalmazott magas  színvonalú technológiák
      miatt.
          A  feliratkészítô  rendszerek  kezdettôl  kihasználják a
      számítástechnika  eredményeit. Sokféle  eszközt építettek  a
      videoberendezések  jeleinek   fogadására,  módosítására.   A
      megoldások  között   az  utóbbi   idôben  egyre   gyakrabban
      találkozni olyanokkal, amelyek egy szabványos  számítógépbe,
      többnyire PC-be  építhetô bôvítôkártyából  és egy  megfelelô
      vezérlôszoftverbôl állnak.  Az ilyen  megoldásokat három  fô
      csoportra oszthatjuk:
          @V*@N  feliratkészítôk  -- csak  videojelet  adnak, ami  egy
      külsô eszközzel keverhetô a szalagra;
          @V*@N  felirat-szinkronizálók --  a videobemeneten  beérkezô
      anyagra rákeverik a  megtervezett feliratozást, a  kimenetre
      már a kész film kerül;
          @V*@N   videomanipulációs  kártyák   --  a   videobemenetrôl
      beérkezô képet akár  kockánként tetszés szerint  módosítják,
      és  a  kész képanyagot  a  rendelkezésre álló  háttértárolón
      rögzítik.
          A   fentieken   kívül   sok   kombinált   megoldást   is
      kidolgoztak.@N


      @VVGA--AVer@N

          Az  SZKI--Pixel  által forgalmazott  VGA--AVer  kártya a
      második  csoportba  sorolható.  A  hozzá  készített  program
      segítségével majdnem  szabad kezet  kapnak a  felhasználók a
      videofilmek feliratozásában.
          A VGA--AVer  segítségével variálhatjuk  a tévé-kimeneten
      megjelenô VGA kép nagyságát,  illetve azt, hogy a  kimenet a
      külsô videojel,  VGA jel,  kevert jel,  vagy genlock-olt jel
      legyen. Az ""underscan" módban a képernyô közepén,  kerettel
      körülvéve  található  a  VGA  kép.  ""Overscan"  módban   az
      átalakított kép vízszintes  irányban kifeszül a  képernyôre.
      Az is programból választható,  hogy a kimenô VGA  kép színes
      vagy szürkeárnyalatos legyen.
          A  képkeverésre   visszatérve  a   VGA--AVer  alapvetôen
      kétféle képkeverési  módot ismer.  Az egyik  esetben csak az
      egyik szín átlátszó, vagy csak az nem (blue box technika). A
      másik  üzemmódnál  egy színcsoport  válik  átlátszóvá. Ez  a
      színcsoport kétféle lehet:  vagy nyolcas egységeket  alkotva
      követik egymást  váltakozva az  átlátszó és  a nem  átlátszó
      színek, vagy az elsô 128 szín nem átlátszó és a második  128
      szín   átlátszó.   Természetesen  a   két   képkeverési  mód
      kombinálható.
          A kártyát speciális tulajdonságai teszik egyedülállóvá a
      piacon. A  VGA--AVer segítségével  lehetôvé válik  a VGA kép
      kétszeres nagyítása (zoom)  hardver úton, azaz  olyan hatást
      érhetünk el, mintha a VGA kép negyednyi része fölé  nagyítót
      tartanánk. Aki hajlandó és  képes maga is C-ben  a megfelelô
      szinten  programozni,  az  a  kísérô  lemezeken  mellékelt C
      források és  könyvtárak segítségével  nyolcszoros zoomot  is
      létrehozhat. A hardver ugyanis jóval többet tud, mint a vele
      szállított gyári alapszoftver. A csomag egyébként  tartalmaz
      egy magyar fejlesztésû ablakkezelôt is.
          A  kísérô   szoftverek  lehetôvé   teszik  a   VGA--AVer
      használatát mind DOS, mind Windows környezetben. A ""Stable"
      program   a  VGA   fontkészletét  kicseréli   egy,  a   tévé
      képernyôjén jobban olvashatóra.
          Az  Aver program  rezidensen ül  be a  memóriába, és  az
      átdefiniálható  ébresztôbillentyûk  lenyomásakor  a  monitor
      közepén  megjelenik  a fômenü.  Az  eredeti képernyôtartalom
      természetesen helyreáll, miután  kiléptünk a programból.  Ha
      egy  grafikus  üzemben futó  programból  indulva nem  eléggé
      olvasható a menü, az [F1] gomb lenyomása segít a dolgon.
          Hol  használhatják,  használják  a  VGA--AVer rendszert?
      Mindenhol, ahol jó  minôségû videofeliratozásra van  szükség
      elérhetô    áron.    Kábeltelevíziós    hálózatokon,   helyi
      tévémûsorok  készítésénél,   iskolai  oktató   tévéláncokon,
      videofilmek feliratozásánál és reklámfilmek készítésénél.


      @VAVer 2000@N

          Az SZKI Pixel másik rendszere egy kissé más  alkalmazási
      területre való. Az AVer 2000 esetében fogalmazhatunk úgy is,
      hogy   a    másik   irányban    mûködik.   Segítségével    a
      videobemenetrôl érkezô  képeket a  számítógép VGA  monitorán
      jeleníthetjük  meg.  Egy-egy  kiválasztott  képkockát  aztán
      tetszés   szerint    manipulálhatunk   tovább.    Innen   az
      alkalmazások    kétfelé    ágaztathatók.    A     klasszikus
      videotechnikához közelebb álló módszer az, amikor a  képeket
      a  kívánalmaknak  megfelelôen  torzítjuk,  módosítjuk,  és a
      továbbfeldolgozásnak leginkább megfelelô grafikai programhoz
      szükséges formátumban mágneses adathordozón tároljuk.
          Az alkalmazások másik csoportja eredetileg nem szerepelt
      a fejlesztôk elképzelései között. Az SZKI Pixel vetette  fel
      azt a lehetôséget  -- egyben a  szoftver továbbfejlesztésébe
      is belefogott  --, hogy  az intelligens  képdigitalizálóként
      funkcionáló AVer 2000 rendszert orvosi-biológiai kutatási és
      mérési feladatokra alkalmazzák.  Mondanunk sem kell,  hogy a
      fejlôdésnek  ez  az  iránya  teljesen  új  útra  vezetheti a
      biológiai  kutatást,  a  mesterséges  intelligenciára  épülô
      rendszerek bevezetésével.
          A bôvítôkártya  jelen verziója  még nincs  felkészítve a
      számítógép   grafikai   formátumaira   átalakított    rajzok
      videorendszerbe   való  visszaküldésére,   de  a   következô
      negyedévben már ezt a szolgáltatást is be akarják építeni az
      AVer 2000 lehetôségei közé.  Azonban addig is megoldható  --
      bár némi kerülôvel --, hogy a feldolgozott képeket többszöri
      átalakítással  visszajuttassák  a  videocsatornákra.   Ehhez
      jelenleg egy másik  programot és bôvítôkártyát  kell igénybe
      venni.
          @KBenyomásaink a vizsgált videokártya-bôvítô rendszerekrôl
      meglehetôsen vegyesek  voltak a  tesztek lezárása  után. ùgy
      tûnik, a hardver megint több lépéssel a szoftver elôtt  jár,
      a  kártyákhoz  adott  programok messze  nem  aknázzák  ki az
      összes lehetôséget.  A jövendô  felhasználó szemszögébôl  ez
      annyit jelent, hogy egyelôre  kissé még döcögôs a  programok
      használata, és inkább azok élvezhetik a rendszerek elônyeit,
      akik   már    komolyabb   tapasztalattal    rendelkeznek   a
      számítástechnika és a videózás terén. A programozók  számára
      pedig még kiaknázatlan kincsesbánya ez a ""köztes"  terület,
      korlátlan  felvevôképességû  piaccal. Látszik,  a  két rokon
      területnek nemcsak  múltja és  jelene, hanem  jövôje is van,
      csak iparkodni kell, nehogy megint lemaradjunk valamirôl.@N

      @KKis János -- Nagy Gábor@N


      @VScreen Machine@N

          @VForgalmazó:@N Allegro
          @VA szet:@N
          -- 1 db AT helyet igénylô hosszú, de nem teljesen
        végigérô bôvítôkártya;
          -- 1 db összekötô kábel a VGA-vezérlô és a kártya közé,
        amelyen elágazás is van a videobemenethez;
          -- német vagy angol nyelvû kézikönyv;
          -- SM-Camera program kétféle lemezen is (az utolsó
        verzió: 1992. 03. 27., v3.14);
          -- SM-Demo program kétféle lemezen is, német nyelvû
        ismertetô füzetkével;
          -- Video-Mate program demo változata (két db 360 K-s
        lemezen).
          @VTapasztalataink:@N
          A kártya egy teljes AT bôvítôhelyet elfoglal, de nem  ér
      végig a  házban. Nem  kell neki  a Feature  Connector a  VGA
      kártyán, elintézi a dolgait anélkül. Telepítése egyszerû, de
      a  korábbi  keltezésû  német  könyv  becsapós,  mert   olyan
      összeköttetést is  felsorol (lásd  Feature Connector  egy 26
      eres  kábellel),  ami  nem  is  kell.  A  kártya kialakítása
      korrekt, nincsenek utólagos toldozgatások rajta.
          A  kísérô  programokat  (SM-Camera  v3.10,  és   SM-Demo
      Samples) megkaptuk  mind 3|1/2  colos, mind  normál 5|1/4-es
      lemezeken.  (A  kislemezek  egyikén  hibás  volt  az  anyag,
      nagylemezrôl  kellett   telepíteni!)  Az   egyik  lehetséges
      alkalmazás   demójaként   kaptunk   hozzá   egy   kétlemezes
      Video-Mate  programcsomagot   kétnyelvû  (német   és  angol)
      füzetkével. A  segédprogramok és  demók LHA  2.10-zel vannak
      tömörítve a lemezeken.


      @VVGA--AVer@N

          Forgalmazza: SZKI--Pixel Kft.
          @VMéretek, mûszaki adatok:@N  8 bites bôvítôhelyet  igényel,
          de  teljes hosszúságú a kártya  (alig fér bele a gépbe).
          Csak  olyan   VGA  kártyákkal  mûködik  együtt,  amelyek
          rendelkeznek    ""Feature    Connector"   csatlakozóval.
          Minden  szabványos   VGA  üzemmódot  támogat.  786 Kbyte
          videomemóriája   van.  A kártya  kivezetett  csatlakozói
          felülrôl lefele:
          -- videobemenet (sárga)
          -- audiobemenet (fehér)
          -- videokimenet (sárga)
          -- audiokimenet (fehér)
          -- 3,5 mm-es Jack aljzat (mikrofonbemenet)
          @VA támogatott VGA kártyák:@N
          1. IBM (szabványos)
          2.  Tseng Labs ET3000
          3.  Tseng Labs ET4000
          4. Trident  TVGA 8800 és  TVGA 8900
          5. Paradise vagy Western Digital PVGA1A
          6. Video Seven V7VGA
          @VMellé adják még:@N
          -- VGA--AVer User's Manual (angol, használható)
          -- VGA--AVer Felhasználói kézikönyv (magyar, gyengécske)
          -- ADDA Utilities  Software VGA--AVer PAL  version 1.10A
           (360 K)
          -- AVER Video Titler
          -- HQO (High Quality Output) kártya (háromféle  kimenet:
           VGA, RGB, S-Video)
          --  26  eres szalagkábel  a  VGA--AVER kártya  és  a VGA
           vezérlô összeköttetéséhez
          -- 14 pin x 14 pin kábel a HQO bôvítôkártyához
          -- belsô audio vezeték a PC hangszórójához
          -- fénymásolt  angol leírás  a HQO  kártya használatához
           (jó, rajzokkal is el van látva, csak vacak a kivitele)
          @VÅr:@N 98 ezer Ft + áfa az alapverzió
          @VTapasztalataink:@N
          -- a tesztgépben PVGA 1024 kártya volt. Ha  Paradise-nak
           tekintettük,   akkor    a    Norton    Commander    sok
           menüje olvashatatlanná vált  az AVER program  betöltése
           után,  és csak  mono vagy  laptop  színkiosztásban volt
           használható;
          -- idônként  minden látható  ok nélkül  színt váltott  a
           monitor, ha az AVER.EXE a memóriában volt.


          @VAz opcionális HQO (High Quality Output) kártya@N
          -- VGA típusú RGB kimenet, 15 KHz interlaced scan;
          -- Targa 16 típusú RGB kimenet, 15 KHz interlaced scan;
          -- S-Video kimenet;
          -- A HQO kimenetén is csak a VGA kép látható.
          @VÅr:@N 15 ezer Ft + áfa


          @VAVer 2000@N

          @VForgalmazza:@N SZKI--Pixel Számítástechnikai Kft.
          @VMéretek,mûszaki adatok:@N AT bôvítôhelyre telepíthetô,
          a   VGA--AVernél     rövidebb    (3/4-es)    kialakítású
          bôvítôkártya (255x117x23 mm). Nem szükséges  hozzá a VGA
          kártyán  Feature Connector.
          @VTartozékai:@N
          -- AVer 2000 Video Window Card
          -- angol nyelvû User Manual
          -- angol nyelvû Technical Manual
          -- AVer  2000 Utilities  Software NTSC/PAL  version 1.01
           (1.2M)
          -- Aver 2000 Examples + WAVER.EXE (1.2M)
          -- összekötô kábel
          @VÅr:@N 97 ezer Ft + áfa